A várakozásoknak megfelelően tovább emelkedett az éves átlaghőmérséklet, és ezzel a 2024-es év lett az első olyan év, amikor az évi átlaghőmérséklet 1,6 Celsius-fokkal magasabb lett, mint az ipari forradalom előtt – ezzel pedig először lépte át a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményben meghatározott szintet -írta a Telex az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) adataira támaszkodva.

A párizsi megállapodás 1,5 Celsius-fokos küszöbértékét egy-két évtizedre vetítve mérik, így egyetlen, e szint feletti év nem jelenti azt, hogy minden elveszett, de azt azért jelzi, hogy az éghajlati vészhelyzet tovább fokozódik. Az elmúlt évtizedben minden év a 10 legmelegebb év közé tartozott. A C3S adataiból az is kiderül, hogy 2024. július 10-én a bolygó 44 százalékát érintette az erős vagy szélsőséges hőstressz, és július 22-én volt a feljegyzett történelem legmelegebb napja.

- Most már rendkívül nagy a valószínűsége annak, hogy túllépjük a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos hosszú távú átlagot – mondta Dr. Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese. Ezek a magas globális hőmérsékletek a légköri vízgőz globális rekordszintjével együtt 2024-ben példátlan hőhullámokat és heves esőzéseket jelentettek, amik nyomorúságot okoztak millióknak.

Dr. Friederike Otto, a londoni Imperial College munkatárs szerint a „szélsőséges időjárással teli év megmutatta, mennyire veszélyes az élet 1,5 Celsius-fokkal magasabb átlaghőmérsékleten. A valenciai áradások, az amerikai hurrikánok, a Fülöp-szigeteki tájfunok és az amazóniai aszály csak négy olyan katasztrófa a tavalyi évből, amelyet az éghajlatváltozás súlyosbított. Sok-sok más is van.”

Otto szerint nincs szükség varázslatra, hogy 2025-ben ne legyen ennél is melegebb. „Pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk, hogy áttérjünk a fosszilis tüzelőanyagokról, megállítsuk az erdőirtást és rugalmasabbá tegyük a társadalmakat.”

Ehhez képest a szén-dioxid-kibocsátás 2024-ben várhatóan új rekordot dönt, ami azt jelenti, hogy még semmi jele annak, hogy megtörtént volna a nemzetek állása a fosszilis tüzelőanyagokról, holott ezt ígérték az ENSZ 2023 decemberében, Dubajban tartott klímakonferenciáján.

A következő nagy cselekvési lehetőség februárban várható, amikor az országoknak új kibocsátáscsökkentési ígéreteket kell benyújtaniuk az ENSZ-hez. A lap szerint egyre kevésbé tűnik valószínűnek, hogy a 1,5 Celsius-fokos határértéket hosszabb távon is tartani tudja a világ – ehhez a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának 2030-ig 45 százalékkal kellene csökkennie.