Alig egy hete megírtuk, hogy a legutóbbi testületi ülésen Kovácsné Varga Ildikó képviselő napirend utáni hozzászólásban jelezte, hogy a napelemgyár dolgozói újra nem kapnak több hónapja fizetést. Erről az önkormányzat vezetői semmit nem tudtak, sőt jelezték, hogy ez egy cég belügye, nekik nincs közük hozzá.

Azóta gyáron belülről származó információk alapján úgy tudjuk, hogy a cégvezetés összehívta a dolgozókat, és bejelentették, hogy csoportos létszámleépítés lesz, a cég az eddigi fizetéseket sem tudja kifizetni, csak az állami bérgarancia alapból remélhetnek pénzt. Aki talál munkát, annak azt ajánlották, hogy mielőbb mondjon fel és menjen el. A gyárat nagy valószínűséggel bezárják.

Tegnap március 5-én közleményt adott ki Csorna Önkormányzata a napelemgyár körül kialakult újabb zavaros helyzetről. Ebben leírták, hogy az utóbbi időben megszakadt a cég és a város vezetősége közötti kapcsolat, a napelemgyár vezetősége nem reagál az önkormázat megkereséseire. Egyenes téjékoztatást várnak, és a gyárbezárás után segítséget adnak azoknak a dolgozóknak, akik nem találnak egyből más munkát.

Mielőtt megosztjuk az önkormányzat Facebook oldaláról a teljes közleményt, néhány dolgot még szeretnénk elmondani. A közleményben a városvezetés kiszámíthatóságot és egyenességet vár el a gazdasági szereplőktől. Mondjuk sokan ugyanezt várjuk el az önkormányzat vezetésétől is.

Idézzük fel kicsit a múltat. 2011-ben bejelentették, hogy napelemgyár épül Csornán. Aztán évekig semmi. 2014-ben az önkormányzati választási kampány idején tették le Áder János közreműködésével a gyár alapkövét. (képünkön) Az alapkőletétel után sokáig megint semmi sem történt. Aztán elkezdődött az építkezés, ami már az első pillanatokban számtalan gyanút keltett az elfogulatlan szemlélőkben. A gyár méretéhez aránytalanul túlzó, 20 milliárd (!) forint feletti beruházási költségek, a kalandos életű Európai Unió támogatás ezernyi súlyos kérdést vetettek fel, amikből ügyészségi vizsgálat és OLAF vizsgálat is lett. A gyár megépült, de nem működött, hiszen évekig nem volt a 85-ös főútról behajtó útja. Amikor megkezdte a működését, akkor sem volt benne sok köszönet. Valós gazdasági tevékenység helyett egy szinte bevétel nélküli látszat-gyár vegetált. Mindeközben hangzatos állításokat tettek mindenféle csoda-technológiáról, ami a világon sehol nincs, és csodálatos jövőt vizionáltak.

Mindazok, akik a korábbi években figyelmeztettek a gyár körüli ügyek veszélyeire, az eltűnt tízmilliárdokra, az üresen tátongó üzemre, a város ellenségeinek lettek kikiáltva, akik kárognak, akik a akadályozzák a város fejlődését. Áder János, Gyopáros Alpár és a csornai önkormányzat vezetői valamiféle politikai védőhálót szőttek a gyár köré, amiről még csak kérdezni sem szabadott büntetlenül. Sőt, a napelemgyár utcáját hivatalosan a tulajdonos-ügyvezető Haidegger Ákos édesanyjáról nevezték el képviselő-testületi határozattal, és önkormányzati pénzből építették ki a már kész gyárig a víz- és szennyvízvezetéket, mert az valahogy kimaradt (!) a beruházásból. Igaza volt Dani Richárd egykori önkormányzati képviselőnek, amikor azt javasolta, hogy Haidegger Ákos édesanyjának neve helyett inkább a Közpénztemető utca nevet kapja az új közterület.

Most úgy tűnik, itt a vég. Az önkormányzat vezetése is szembesült a valósággal, amit már sokan régóta láttunk. Ne vitassuk el, tettek egy kis lépést a jó irányba. Számonkérik a nyíltságot a cég vezetésén, és ami fontosabb, segítséget ajánlanak a munka nélkül maradó dolgozóknak. Ez mind szép, de kevés. Megkérdezik-e, hogy mi lett az elköltött tízmilliárdok sorsa? Tesznek-e feljelentést, bejelentést a szemet szúróan gyanús beruházás ügyében? Tesznek-e bármit annak érdekében, hogy kiderüljön, kinek milyen érdeke volt a Patyomkin-gyár "működtetésében"? Hogy működhetett a "csodatechnológiával" évekig szinte bevételek nélkül a gyár? Mikor kérnek bocsánatot azoktól, akiket hosszú évekig gyaláztak, sértegettek, vádoltak csak azért, mert előre látták a nyilvánvalót, és el is merték mondani?

Csorna Önkormányzatának közleménye: