Hírek
2020. Január 14. 07:05, kedd |
Életmód
Forrás: mti
A kardiovaszkuláris betegek szenvedhetnek leginkább a szmog miatt
Elsősorban nem a tüdő, hanem a szív- és érrendszeri betegek szenvedhetik meg leginkább a légszennyezés ártalmait
- mondta Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársa hétfőn az M1 csatornán.
Hozzátette: a levegőben lévő szálló por a tüdőn keresztül bejut a vérbe is és gyulladásos folyamatokat indít el. Ez a gyulladásos folyamat minden szervet érint és az érrendszer belső szövetének sejtjeiben is sérülést okoz, ami magas vérnyomással, anyagcserezavarokkal és a meglévő érelmeszesedések begyulladásával járhat - magyarázta.
A levegőszennyezés összetevői a tüdő nyálkahártyát is károsítják, és elsősorban a krónikus tüdőbetegeknél okoznak gyulladást - mondta a szakorvos. A légszennyezés szervezetre gyakorolt rossz hatásai, a gyulladásos megbetegedések ellen legjobban rendszeres testmozgással lehet védekezni - fűzte hozzá Losonczy György.
Hirdetés
Ezek érdekelhetnek még
2020. Február 20. 18:04, csütörtök | Életmód
Az új koronavírus az influenzához hasonlóan terjed
Új koronavírus-fertőzött betegek orr- és garatváladékának mintáit vizsgálva kínai kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Covid-19 vírus inkább az influenzához hasonlóan viselkedik és nem úgy,
2020. Február 20. 17:15, csütörtök | Életmód
Kétszer annyi kalóriát égethet el az, aki bőségesen reggelizik
Kétszer annyi kalóriát égethet el, ezzel megelőzheti az elhízást és a magas vércukorszintet az, aki nagy vacsora helyett reggelire eszik többet
2020. Február 20. 15:02, csütörtök | Életmód
Három emberöltő alatt megháromszorozódott az emberi élettartam
Három emberöltő, körülbelül 150 év alatt megháromszorozódott a várható élettartam - mondta Steigervald Krisztián generációkutató csütörtök reggel az M1-en.
2020. Február 14. 17:05, péntek | Életmód
Génszerkesztéssel állították meg az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeinek terjedését
A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva.