Július 15-én egy győri asszonyt hívott telefonon egy férfi, és az egyik hazai pénzintézet alkalmazottjaként mutatkozott be. Arról tájékoztatta a nőt, hogy valaki leemelt a bankszámlájáról 1 millió forintot. A telefonáló felajánlotta, hogy visszaszerzi az elutalt pénzt, és elkérte a nő bankkártyaadatait, amelynek a hívott fél eleget is tett. Ezt követően az asszony észrevette, hogy eltűnt 1 millió forint a bankszámlájáról, és akkor tudatosult benne, hogy csalás áldozatává vált.

Július 11-én egy Sopron melletti településen élő férfit hívott fel valaki egy bank munkatársaként, és arról tájékoztatta, hogy ismeretlenek megkísérelték feltörni a számláját. Elmondta, hogy a pénz megóvása érdekében „biztonsági számlára” kell utalni, és bediktált egy bankszámlaszámot. A hívott fél pénze védelmében átutalt 3,9 millió forintot a megadott számlára. Ezt követően próbálta visszahívni a telefonálót, azonban már nem érte el, a készüléket kikapcsolták. Ekkor vált számára nyilvánvalóvá, hogy csalást követtek el vele szemben.

Az áldozattá válás elkerülése érdekében, kérjük, fogadja meg a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság tanácsait:

• Kezelje óvatosan, fenntartással a kéretlen telefonhívásokat!
• Minél sürgetőbb a hívás, annál gyanúsabb! Lassítson, és gondolja át alaposan, hogy mit is kérnek valójában!
• Gyanús telefonhívás esetén ne adjon meg személyes adatokat, és szakítsa meg a beszélgetést!
• Ha a kijelzett telefonszám valóban a bank ügyfélszolgálatáé, az sem garancia arra, hogy tényleg onnan keresik. Annak ellenőrzésére, hogy az illető valóban az, akinek mondja magát, keresse meg a szervezet telefonszámát (a weboldalán vagy online kereséssel), és lépjen vele kapcsolatba közvetlenül!
• Az ellenőrzéshez ne használja a hívó által megadott telefonszámot! A szám hamis lehet, vagy kifejezetten a csaláshoz hozhatták létre.
• A csalók könnyen megszerezhetik az alapvető információkat önről vagy a vállalatáról az interneten, amelynek dolgozik, például a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhat meg a hívóban csak azért, mert ő ismeri ezeket az adatokat.
• Ha hitelesnek gondolja a telefonhívást, akkor is kérjen keresztazonosítást, melynek során a feltett kérdésekre (például anyja születési neve) a válaszok egyik felét az intézmény ügyintézője adja meg, a válaszok másik felét pedig az ügyfél!
• Soha ne adja meg a betéti vagy hitelkártyája PIN-, CVV-kódját, online banki jelszavát vagy az egyszer használható, második hitelesítési kódot! A bankok sosem kérik ezeket az információkat!
• Soha ne telepítsen mások kérésére programot számítógépére vagy telefonjára! A csalók sokszor vírusvédelmi megoldásnak beállítva, álcázva próbálják rávenni áldozatukat arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsenek.
• Soha ne utaljon pénzt telefonon érkező kérésre! Egy bank sosem kér ilyet.
• A csalási szándékú hívásokat azonnal jelentse a bankjának, majd tegyen feljelentést a rendőrségen!

Az online csalásokról további hasznos tanácsokat olvashatnak a https://kiberpajzs.hu/ oldalon.