A koncert után beszélgettünk a Dorothy zenészeivel. A lányok fáradtan egy hajnali koncert után jöttek Csornára, és a kötelező autogram osztás, közös fotózkodás után adtak interjút hárman együtt, néha egymás szavába vágva, vagy éppen a másik gondolatát folytatva, kiegészítve.

- Milyen csajbandának lenni ebben a macsó rock világban?

- Nem egyszerű. Az előbb is láthattad, hogy a lányoknak mindig jól kell kinézni, mindig mosolyogni kell, csak a fiúk lehetnek mogorvák vagy fáradtak. A fiúknak jól áll, ha felveszik a metál arcot, tőlünk azt várják, hogy sugározzunk, mosolyogjunk. Persze előnye is van. Különösen pakolásnál, olyankor előszeretettel segítenek nekünk, mindent meg akarnak helyettünk oldani, és ezt sokszor ki is használjuk.

- Hogy telik a nyaratok?

- Nagyon mozgalmas, nagyon sok koncert van. Az előző koncertünk ma hajnali háromkor kezdődött, onnan jöttünk ide Csornára. Már azt hittünk, hogy tele a naptárunk, de még mindig jönnek újabb felkérések. Ez tök jó, hiszen erről szól az egész, hogy minél több helyen ott tudjunk lenni, de reméljük azért majd pihenni is tudunk... talán karácsonykor.

- Ha vége a nyárnak, utána mi a program?

- Akkor jönnek leginkább a klub bulik. Igyekszünk egyre több saját szervezésű koncertet csinálni, ahol már mi vagyunk a főzenekar. Ide mindig hívunk másokat is, vendégeket. Az Ossiánnal, Kárpátiával már sportcsarnokos nagy bulikat is csináltunk, és remélem fogunk még a jövőben is. Reméljük, lesz majd időnk, mert elkezdtük írni az új dalokat is.

- Hogy készülnek a dalok?

- Az a legjobb, ha hárman együtt vagyunk, és mindent meg tudunk beszélni, de sajnos erre kevés lehetőségünk van. A zenei ötleteinket olyankor elküldjük egymásnak, de a legjobb, ha együtt tudunk lenni, úgy tudjuk a legjobban összepakolni. Sajnos nem találkozunk napi szinten. Ha megbeszéljük, hogy jövő hétvégén találkozunk, az még nem biztos, hogy akkor pont alkotóképesek leszünk. Ezt nem tudod kierőszakolni magadból.