Betiltott gyom- és rovarirtók, antibiotikum-rezisztens baktériumok, az extrém körülményekhez alkalmazkodó mikroorganizmusok utazgatnak a felhőkben sok ezer kilométerekre a forrásuktól. Még gyerekcipőben jár a felhők belsejének vizsgálata, de már az első eredmények is ijesztők.- írta meg a HVG.

Attól függően, hogy mennyire napos az idő, Franciaország felett 6–140 tonna kártevőirtószer lebeg a felhőkben. A vizsgált minták harmadában a peszticidek koncentrációja meghaladta az ivóvízre vonatkozó egészségügyi határértéket, de talán még aggasztóbb, hogy a most azonosított több tucat gyom- és rovarirtó, illetve gombaölő egy része már legalább egy évtizede be van tiltva Európában. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a nemrég publikált francia–olasz közös kutatásnak, amely elsőként vizsgálta szisztematikusan a növényvédőszerek jelenlétét a felhőkben. Ezek az eredmények egyszersmind azt a feltételezést is visszaigazolják, hogy az egészségkárosító vegyszerek és vegyületek immár a talaj, a természetes vizek és a levegő mellett a légkör minden részében megtalálhatók, így eljuthatnak (és el is jutnak) a Föld legtávolabbi pontjaira.

Azt már évtizedek óta lehet tudni, hogy csapadék formájában milyen sok egészségre káros vegyület jut a föld felszínére, de az nem volt világos, hogy ezeknek mekkora részét mossa ki az eső a légkörből, és mekkora hányada „utazgat” a felhőkben. A most néven nevezett 32 peszticid közül a tudósok különösen az atrazin váratlan (a határértékét két-háromszorosan túllépő) jelenlétére hívják fel a figyelmet. Ezt főleg kukoricaültetvényekben használtak gyomirtóként, de az EU már több mint húsz éve betiltotta, mivel az ivóvízbe kerülve felboríthatja az élőlények hormonháztartását. Ugyancsak aggasztó a szintén tiltólistás gombaölő, a karbendazim, illetve olyan száműzött rovarirtók, mint a fipronil és a permetrin magas koncentrációja a felhőkben. És a valós helyzet még ennél is rosszabb lehet – emlékeztet a vizsgálat vezetője, Angelica Bianco –, hiszen a mostani mérések során nem találtak például számottevő mennyiségű glifozátot a felhőkben, holott ez jelenleg a világon leginkább elterjedt gyomirtó.

Hogyan kerülhetnek rég nem használt veszélyes vegyületek a felhőkbe? Bianco szerint a tiltólistán szereplő anyagok jó része a Föld olyan tájairól érkezik, akár sok ezer kilométerről, ahol még használják azokat (az atrazin például nincs betiltva az Egyesült Államokban és Kanadában sem). De nem mindig kell ilyen messzire menni, hiszen elképzelhető, hogy a közelben valaki még mindig illegálisan ilyenekkel kezeli a növényeit, vagy az is előfordulhat, hogy az öntözővízből kerülnek a légkörbe, mert azt olyan talajrétegből szivattyúzták, ahol a korábbi felhasználás miatt továbbra is magas a peszticidkoncentráció. Akárhonnan is származnak, a mostani kutatás rámutatott, hogy a felhők révén a vegyszerek – legyenek betiltottak vagy legálisak – lényegében bárhová eljuthatnak, és ez azért is adhat okot aggodalomra, mert az eddigi hivatalos kockázatértékelési eljárásokban nem számoltak a gyom- és rovarirtók ilyen mértékű helyváltoztatásával.