A köztársasági elnök néhány napja 2026 április 12-ére írta ki az országgyűlési képviselő választást. Így éppen időszerű a beszélgetés vendégünkkel Bóna Szabolccsal, a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltjével.

Miért fontos Önnek az, hogy „helyi ember”, és hogyan határozta ez meg az életútját?

Csornán születtem, a Rábaközben nőttem fel. Itt kezdtem az iskolát, itt dolgozom, itt alapítottam családot, és itt van az otthonom. A családi örökségem pedig megtanított a kétkezi munka tiszteletére és a tudás felelősségére egyaránt. Számomra a „helyi ember” nem egy kampányszlogen, hanem valódi életforma. Ismerem a földeket, az embereket, a falvakat, az örömöket és a gondokat is. Nem kívülről érkeztem, nem a statisztikákból ismerem a térséget. Látom, hogyan ürülnek ki a falvak, milyen nehéz helyzetben vannak az idősek, az orvosra várók, a gazdálkodók és a pedagógusok. Meggyőződésem, ha van őszinte beszéd, becsületes munka, és megalapozott döntések születnek, akkor lehet változtatni - én ebben szeretnék szolgálattal képviseletet vállalni.

Agrármérnökként és vállalkozóként hogyan látja a mezőgazdaság és a vidék jövőjét?

Paraszt vagyok - ezt nem szégyellem kimondani. Hiszek a szakmámban, hiszek a magyar mezőgazdaságban és az élelmiszer-önrendelkezésben. Tizenhat éve vezetek agrárvállalkozást, előtte több mint egy évtizedig pénzügyi területen dolgoztam, így nemcsak a földet, hanem a számokat, az összefüggéseket is értem. A gazdálkodás ma már nemcsak termelés, hanem stratégia, tervezés és alkalmazkodás. Elkötelezett vagyok amellett, hogy Magyarország jövője az egészséges, jó minőségű élelmiszerben, a rövid ellátási láncokban és a termékpályák átlátható szabályozásában van. Egyszerűen megfogalmazva mit jelent ez? A Sokoróalja és a Rábaköz mindig is az ország éléskamrája volt. Földrajzi adottságai, vizei, vadállománya, hagyományai erre predesztinálják. A vidéket nem szabad hagyni hanyatlani és leépíteni. Meg kell erősíteni tudással, tisztességes szabályozással és kiszámíthatósággal. Hiszem, hogy a hagyomány és az innováció nem ellentétei egymásnak. Együtt adhatnak élhető jövőt.

Milyen jövőképet lát a térség számára, és hogy szeretné ezt szolgálni?

Számomra képviselőnek lenni nem hatalomgyakorlás, hanem az itt élő közösség szolgálata. Olyan térséget szeretnék, ahol az idősek biztonságban érzik magukat, ahol van elérhető egészségügyi ellátás, ahol nem maradnak betöltetlenül háziorvosi praxisok, és ahol a szakrendelések sem számítanak kiváltságnak. A családomban több pedagógus és egészségügyi dolgozó van, így első kézből látom az oktatás és az egészségügy feszültségeit, az alulfinanszírozottság okozta mindennapi küzdelmeket. Ugyanakkor hiszek a térség értékeiben is. Történelmi helyszíneink, termálvizeink, a horgásztavaink, vadászterületeink, néprajzi és gasztronómiai hagyományaink kihasználatlan kincsek. Ezek nem díszletek, hanem lehetőségek a helyi gazdaság, a turizmus és a közösségi élet erősítésére. Az én vízióm egy élhető, megtartó vidék: ahol érdemes dolgozni, családot alapítani és megöregedni. Ezért szeretnék tenni hittel, őszintén, szolgálattal.