Újabb hőhullám sújtotta a héten Magyarországot. A nappali csúcshőmérsékletek mellett azonban arra is érdemes odafigyelni, ad-e enyhülést az éjszaka: ha a hőmérséklet hajnalra sem csökken 20 °C alá, megjelennek a trópusi éjszakák, amikor szervezetünk képtelen rendesen kipihenni magát. Kis Anna és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt fél évszázad mérési adatai alapján kimutatták, hogy az ezredforduló óta országos területi átlagban háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és egyre hosszabb időszakot fognak át a nyárból.

Szerzők: Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa és Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, a cikk a Másfélfok portálon jelent meg.

Újabb hőhullámos időszak volt Magyarországon. A figyelem ilyenkor elsősorban arra irányul, hogy napközben hol és mikor tetőzik a hőmérséklet, pedig az egészségügyi terhelés szempontjából legalább ilyen fontos, mi történik napnyugta után.

2026 júniusa a második legmelegebb volt Magyarországon 1901 óta (22,5 °C-os átlaghőmérséklettel), 2,7 °C-kal meghaladva az 1991–2020-as normálidőszak átlagát. A szervezetet fokozattan igénybe vevő hőséget idén nyáron is átélhettük már egyszer, hiszen a 2026. június 20-án kiadott másodfokú hőségriasztást később meghosszabbították és harmadfokúvá emelték, amely egészen a hónap végéig fennmaradt. A következő napokban is magas hőmérsékletekre számíthatunk: július 30-tól egészen augusztus 4-ig harmadfokú hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos.

Az átlaghőmérséklettel az éjszakák is melegednek, így egyre gyakrabban fordul elő, hogy a napi minimum-hőmérséklet sem süllyed 20 °C alá – ilyenkor beszélünk trópusi éjszakáról. A HungaroMet Napijelentés kiadványai alapján már június 9-én előfordult trópusi éjszaka az ország egy-egy pontján, mely után közel 10 napig nem volt ilyen meleg éjszaka, majd június 18-tól ismét, az ország egyre nagyobb területén megjelentek a trópusi éjszakák. Június 29-én és 30-án 27,1 °C-kal tetőzött eddig a minimum-hőmérséklet idén nyáron, egy-egy állomáson – ekkor szinte a teljes országban 20 °C felett alakultak a minimumok. A július eddig kevésbé volt meleg, először 8-án hajnalban jelentek meg 20 °C feletti minimum-hőmérsékletek az ország közel felén. Ezt követően július 14. és 19. között kisebb-nagyobb területet lefedve fordultak elő trópusi éjszakák. Az utóbbi napokban indult felmelegedési hullám hatására 27-én hajnalra több állomáson újra elérte a 20 °C-ot a minimum-hőmérséklet.

Egyértelműen kimutatható, hogy a hőmérsékleti terhelés miatt az extrém magas hőmérsékletek többlethalálozással járnak együtt. A hőstressz szempontjából különösen veszélyeztetettek az idősek, a gyermekek, a várandós nők, a krónikus betegségben szenvedők, illetve a szabadtéren dolgozó személyek – de egyébként bárki számára megterhelő lehet, ha elég hosszú ideig fennáll és elég szélsőséges. Az egészségügyi hatások kapcsán gyakran a nappali magas hőmérsékleteket emelik ki, és a rekordoknál is sokszor ezeket kíséri nagyobb figyelem, viszont nem szabad elfelejtkezni az éjszakai minimumok meghatározó szerepéről sem. Ugyanis az éjjeli alvás során a testünk pihen, és ekkor kezd enyhülni a forró nap okozta stressz, azonban ha éjszaka is túl meleg van, ez a szükséges regenerálódás elmaradhat, aminek következtében alvászavar, illetve szív- és érrendszerre ható stressz alakulhat ki. Emiatt a hőhullámok egészségügyi hatásainak vizsgálatakor lényegében mérvadóbb a minimum-hőmérséklet, mint a nappali maximum.

Éjjel-nappal melegebbek lettek a nyaraink
Épp ezért fontos tudnunk, hogyan alakulnak a minimum-hőmérsékletek a nyári időszakban az évek során. Az alábbi ábrán látható, hogy míg az 1971–1990-es időszakban 11-16 °C közti értékek voltak jellemzők hazánkban, addig a 2006–2025-ös időszakban már vitathatatlan eltolódás jelent meg, s a 13-17 °C közti értékek fordultak elő a leggyakrabban. Az erősebb szélsőségeknél is megjelenik a változás: az utóbbi 20 évben a 23 °C fölötti napi hőmérsékleti minimumértékek (a 20 év nyarainak napjait és Magyarország összes rácspontját tekintve) 2040-szer, a korábbi időszakban csupán 31-szer fordultak elő. Megjegyezzük, hogy ezzel párhuzamosan a maximum-hőmérsékleti értékek is növekedtek, még nagyobb mértékben, mint a minimumok, ami a napi hőingás növekedését eredményezte.

Háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák száma
A trópusi éjszakák számában egyértelmű növekedés látszik Magyarországon, az elmúlt 54 évet (1971–2025) tekintve. Míg az ezredforduló előtt évente átlagosan egy ilyen nap fordult elő, addig a 21. században már évente átlagosan három ilyen napra is számíthatunk, a területi átlagok alapján. Az adatsorból magasan kiemelkedik a 2024-es év, amely hazánkban (és globálisan is) az eddigi legmelegebb volt a mérések kezdete óta. A három nyári hónap közül a legtöbb eset júliusban jellemző, a legkevesebb pedig júniusban.

További részletek a Másfélfok portálon.