Igen lassú a változás az azonos munkáért azonos fizetséget elv megvalósítása felé: ha az eddigi ütemben csökken a megkülönböztetés, akkor az izraeli nők 2078-ban számíthatnak a férfiakkal azonos bérre a Háárec című napilap számításai szerint.
A zsidó államban a lányok a jobb tanulók: 62 százalékuk átment a vizsgán, míg a fiúknak csak 51 százaléka tette le tavaly az érettségit. Az első fokozatú diplomát szerzők 56 százaléka, a második fokozatot kapók 59 százaléka, a doktori fokozatot szerzőknek pedig 52 százaléka volt nő.
A vezető állásokban mégis háttérbe szorulnak: a minisztériumi dolgozók csaknem hatvan százaléka nő, de a fontos pozíciókig csak mintegy harminc százalékuk jut el, és országosan a komolyabb igazgatói állások 17 százalékát sikerült megszerezniük 2012-ben. Történtek előrelépések is: 2006-ban első alkalommal nőt neveztek ki a Legfelsőbb Bíróság élére, s 2011-ben először tábornoknőt is avattak Izraelben.
A Nők Nemzetközi Cionista Szervezetének (WIZO) adatai szerint Izraelben körülbelül kétszázezer nő panaszkodott családon belüli erőszakra tavaly, s a rendőrség több mint kilenc és fél ezer esetben indított nyomozást ezekben az ügyekben.
A nők jobban betartják a törvényeket: tavaly az izraeli elítélteknek mindössze 8,3 százaléka volt nő, a személyi sérülésekkel járó autóbalesetek negyedéért feleltek, és a halálos kimenetelű karambolok tíz százalékát okozták.
A januárban megválasztott új izraeli parlamentben a képviselők 24 százaléka nő, köztük első alkalommal van etióp származású hölgy, egy jogász-újságírónő.