A kutatók szerint a Mars felszíne is jobban ismert a tudomány számára, mint az, hogy mi rejtőzik az Antarktisz jégtakarója alatt. Ezt most műholdképek és a matematika segítségével igyekeztek orvosolni.- írta a HVG.

Az Antarktisz jelentős részét jégtakaró fedi, melynek vastagsága egyes helyeken akár 4,8 kilométeres is lehet. Ez a Föld legnagyobb jégtömege, melyben a világ édesvízkészletének nagyjából 90 százaléka is megtalálható.

Az, hogy vajon mi van a fagyott felszín alatt, eddig jórészt rejtély volt – egy kutatócsapat azonban most ötvözte a műholdas megfigyeléseket a gleccserek fizikájával, hogy elkészítse a valaha volt legrészletesebb térképet az Antarktisz rejtett tájáról, feltárva a domborzatát és az ott meghúzódó hegygerinceket is.

A Science című tudományos lapban megjelent eredmények abba is betekintést nyújtanak a tudomány számára, hogy az Antarktisz miként reagál a klímaváltozás hatásaira, és ez hogyan járulhat hozzá a tengerszint emelkedéséhez is.

A Gizmodo kiemeli: a felszín alatti világ feltárására irányuló korábbi kísérletek során radarral igyekeztek átlátni a jégen, ez azonban azzal járt, hogy a radarberendezéseket motoros hójárókkal, vagy vagy repülőkkel kellett mozgatni egy meghatározott útvonal mentén. Ennek a módszernek sok hiányossága volt.

A mostani vizsgálatokhoz a jégfelületről készült, nagy felbontású műholdas adatokat használták fel, és azokat kombinálták az Antarktisz gleccsereinek – kontinensen belüli – mozgását leíró matematikai példákkal.

A szakemberek több tízezer, eddig ismeretlen dombra és hegygerincre bukkantak, továbbá minden eddiginél részletesebben tudták megörökíteni az Antarktisz hegyeit és kanyonjait is.

A kutatók által készített térkép, bár új részleteket tár a tudomány elé a kontinens történetértől, nem tökéletes: a jégáramlás feltételezésein alapszik. A pontosabb adatokhoz további megfigyelések szükségesek.

A szerzők azonban úgy vélik, a térképük felhasználható annak megbecsülésére, hogy az Antarktisz gleccserei hogyan fognak reagálni a klímaváltozásra – mivel megmutatja, hogy a jég miként mozog a kontinensen.