Az alelnök az MTI-nek elmondta: a globális kockázatok növekedésével 2018. április óta jelentősen csökkent a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Emiatt a befektetési bankok, piaci elemzők és nemzetközi gazdasági napilapok, így például az Institute of International Finance és a Wall Street Journal, az egyes feltörekvő országok külső sérülékenységét és devizaadósságát összehasonlító elemzésekben próbálják feltárni. Nagy Márton, az MNB alelnöke ezekkel kapcsolatban elmondta, hogy sajnos ezek az elemzések sokszor elnagyoltak, és így helytelenül hasonlítanak össze olyan alapmutatókat, amik mögött eltérő fundamentális folyamatok húzódnak meg. Az ilyen megtévesztésre alkalmas elemzések jelentősen befolyásolhatják egy ország nemzetközi megítélését.
Nagy Márton az MTI-nek kiemelte, hogy a feltörekvő országokban jellemző emelkedéssel szemben hazánk GDP-arányos tulajdonosi hitelek nélküli bruttó külföldi adóssága 2010 óta megfeleződött, és a legfrissebb adatok szerint 60 százalék alá mérséklődött. A folyamat mögött számos jegybanki és gazdaságpolitikai lépés mellett a jelentős többletet mutató folyó fizetési mérleg áll - utóbbi várhatóan a jövőben is fennmarad, így hazánk jelenleg mintegy 10 százalékos nettó külső adóssága 2020-ra megszűnhet. A külső adósságmutatókkal összhangban az ország devizaadóssága is mérséklődött, és a legfrissebb adatok szerint a GDP 56 százalékára csökkent - ennek ugyanakkor számottevő része a stabilabb és kevésbé kockázatos tulajdonosoktól származó hitelekhez kapcsolódik, amit figyelmen kívül hagyva a devizaadósság csupán a GDP 39 százaléka.
Az elmúlt években végbement csökkenés legnagyobb része az árfolyamkockázatra érzékeny szektoroknál valósult meg. A lakosság devizaadóssága a forintosítás hatására megszűnt, míg az államé az önfinanszírozási program hatására folyamatosan és nagymértékben csökkent. Ez lényeges szerepet játszott hazánk adósságbesorolásának javulásában. Fontos kiemelni, hogy az állam GDP arányosan 20 százalék alatti devizaadóssága az elkövetkező években is csökkenni fog és nincs szükség devizakötvény kibocsátásra - tette hozzá Nagy Márton.
A jegybank alelnöke kifejtette, hogy a vállalati szektor bruttó devizaadóssága a GDP 40 százaléka alatt tartózkodik, míg tulajdonosi hitelek nélkül ugyanez az arány közel felét teszi ki. Emellett a szektor árfolyamkockázatát további tényezők is csökkentik: egyrészt Magyarország a GDP-hez hasonló mértékű exportbevétellel az egyik legnyitottabb ország a világon, ami jelentős devizabevételt, így természetes fedezetet is jelent a szektor döntően euróban fennálló devizaadósságára. Másrészt az utóbbi években a kiemelkedően nagy külkereskedelmi többlet hatására a vállalatok a külföldi hitelek visszafizetése mellett egyre nagyobb külföldi követelésállományt építenek fel, vagyis a GDP 10 százaléka alatti nettó devizapozíció még sokkal kedvezőbb képet mutat. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy utóbbi különösen azért fontos, mert több hitelminősítő módszertanában a nettó külső adósságra vonatkozó mutató szerepel.