Egy lakás higiéniai állapota jóval tovább jelenthet kockázatot, mint azt sokan gondolják. Ha a takarítás nem megfelelő módszerekkel történik, a kórokozók nemcsak megmaradnak, hanem a levegő és a felületek között folyamatosan újra is terjednek. Így előfordulhat, hogy egy helyiség akár heteken át fertőzésveszélyes marad.

A lakosság több mint fele (54%) a Covid világjárvány óta fontosabbnak tartja a tisztaságot, mint korábban, mégis tízből nyolc háztartásban továbbra is ugyanazokat a hatástalan módszereket alkalmazzák, amelyek nemhogy eltüntetnék, de sokszor újra osztják a kórokozókat.

Kutatások szerint a szemre tiszta padló és a kellemes illat gyakran csak egy veszélyes „higiéniai illúzió". A nem megfelelően kitakarított helyiség képes heteken át fenntartani a fertőzésveszélyt a családon belül. A látszólag tiszta (foltmentes) és a higiéniailag tiszta (mikrobiológiailag biztonságos) állapot között óriási a különbség.

Láthatatlan veszélyek takarítás után

Klaba Márk tisztítástechnológiai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományos eszközökkel végzett munka gyakran több kárt okoz, mint hasznot. A Tineco magyarországi képviseletének munkatársa szerint a szennyezett víz, a koszos felmosó és a ki nem szárított felmosó „ördögi" hármasa jelenti a takarítási folyamat kritikus pontjait. A hiányosságok leginkább a magasfényű járólapokon és a strukturált, rücskös felületeken látszanak meg, ahol a mélyedésekben megül a koszos lé.

„A hagyományos vödrös módszernél ugyanis már az első öblítés után koszos vízzel dolgozunk tovább. Mivel a pamutszálak makroszkopikus szerkezete nem képes megkötni a mikrobákat, így a felmosófej maga is a fertőzés forrásává válik, amely csak szétteríti az olyan kórokozókat, mint a nedves környezetet kedvelő penészgombák és baktériumok. A ki nem szárított felmosó pedig a legveszélyesebb tényező. Egy nedvesen elrakott eszközön 24-48 óra alatt akár 8 millió baktérium is kitenyészhet 100 négyzetcentiméterenként, a következő használatkor valóságos „biológiai masszaként" kerül vissza a padlóra" – sorolta a veszélyeket a szakértő.

Klaba Márk hozzátette, hogy igazolt mérések szerint a vízbe mosott baktériumok közel 88%-a fertőtlenítőszerek jelenlétében is életben marad.

Míg egy átlagos háztartás havonta 14-17 alkalommal tisztítja a padlót, a kisgyermekes és kisállatos családok átlagosan 16-20 alkalommal végeznek padlótisztítást. Ennek ellenére a légáramlatok, a járkálás és a porfelverődés révén a kórokozók folyamatosan visszakerülnek a légtérbe így a helyiség képes heteken át fenntartani a fertőzésveszélyt.

A csillogás mögötti valóság

A modern takarítókészülékek legnagyobb előnye a hagyományos felmosással szemben, hogy a kéttartályos rendszernek köszönhetően minden másodpercben garantálják a tisztavizes felmosást, miközben a koszos, baktériumokkal teli lét azonnal elszívják a padlóról. A professzionális készülékek szenzorai érzékelik a padlón lévő szennyeződés mértékét, és ehhez mérten automatikusan szabályozzák a szívóerőt, a víz áramlását és a kefe fordulatszámát.

A Tineco magyarországi képviseletének tisztítástechnológiai szakértője úgy fogalmaz: a valódi luxus ma már nem a csillogó felület, hanem az a tudat, hogy az otthonunk levegője és padlója mentes a láthatatlan szennyeződésektől. Példaként említette az MHCBS-t (Maintaining Hygienic & Clean Brush System), amely egy dinamikus penge segítségével folyamatosan kinyomja a koszos vizet a forgó tisztítóhengerből, miközben friss vizet adagol.

„A higiéniai láncot a 85 fokos meleg vizes öntisztítás és az azt követő forró levegős szárítás teszi teljessé, amely megakadályozza a baktériumok elszaporodását az eszközben" – fogalmazott Klaba Márk.