A rezsicsökkentés részleges kivezetése és ennek folyományaként a földgáz 144 köbméter/hó fogyasztás feletti részének hétszeresére drágulása sokakat alternatív fűtési formák keresésére ösztönöz. A napelemekkel kombinált villanyfűtés kézenfekvő megoldásnak tűnhet, de egy ilyen beruházásnak komoly buktatói lehetnek. Mindenkinek javasolt nagyon alaposan utánaszámolni a részleteknek, mielőtt belevág.

Az energia drágulása nagyot lökött a napelemek népszerűségén. A napelemes cégeknél az egész országban többszörösére nőtt az érdeklődők száma a kormány bejelentése óta. Az első emelt rezsiszámlák postázása pedig további lendületet adhat az energetikai önellátásnak.

Csábító gondolat lehet, hogy rezsiköltségek jellemzően legnagyobb szeletét kitevő fűtést is napelemekre alapozott elektromos megoldással váltsuk ki. Itt azonban közel sem egyértelmű, hogy jól járunk anyagilag, ezért érdemes számolni és alaposan felmérni az elérhető megoldásokat. Hangsúlyosan igaz ez régi építésű házak felújításakor.

- Egy ház fűtési energiaigénye a méretétől és a szigetelés milyenségétől függ mindenekelőtt. Például egy régebbi építésű átlagos családi ház – közkeletű becenevén Kádár-kocka – fűtése hagyományos elektromos fűtőpanellel vagy infrapanellel évente több mint 13 ezer kWh energiát igényel. Modern ajtókkal-ablakokkal és megfelelő szigeteléssel ez 8500 kWh környékére csökkenthető. Ehhez még hozzá kell adni a melegvíz-előállítás energiaigényét, ami négyfős család esetén nagyjából 2500 kWh. Összehasonlításul ugyanennek a háztartásnak a normál áramigénye (világítás, konyhai, fürdőszobai gépek) mindössze 2-3000 kWh körül alakul – számolt Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

Vagyis a legjobb esetben is öt-hatszorosára emelkedik az áramigény, aminek a kielégítéséhez jóval nagyobb napelemes rendszerre van szükség. A szokásos 8-10 helyett legalább 30, szigeteletlen házaknál akár 40-45 napelempanelt kellene a tetőre zsúfolni, ami a legtöbb ingatlanra nem fér el. Ráadásul drágább és még a jelenlegi árak mellett is jóval hosszabb idő alatt térül meg. Kujáni Péter tapasztalatai alapján a villanykazánnal vagy fali panellel üzemelő villanyfűtés ezért a legritkább esetben éri meg.

A fenti számítások azonban az elektromos energiát egy az egyben fűtési energiává alakító megoldásokra, fűtőpanelekre, villanykazánokra vonatkoztak. „-

- Hőszivattyúval vagy a jóval olcsóbban és egyszerűbben telepíthető hűtő-fűtő klímaberendezéssel ennél valamivel jobb a helyzet. Ezen technológiák lényege, hogy 1 kW villamos energiából 3,5-4 kW fűtési energiát állítanak elő. Vagyis a példában említett ház 13 ezer kWh fűtési hőigényét 5000, megfelelő szigeteléssel pedig 3500 kWh környékére lehet csökkenteni. Erre a volumenre már lehet pénzügyileg megtérülő napelemes rendszert méretezni – mutatott be egy másik lehetőséget a szakértő.

A szokásos 3-4 kW-nyi napelempanel persze ebben az esetben sem lesz elég: a ház méretétől és a szigetelés minőségétől függően hozzávetőleg 8-10 kW-tal érdemes tervezni. Ez a beruházás viszont szaldós elszámolás mellett már anyagilag is kifizetődő lehet a tulajdonosnak.

Nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy elektromos fűtés esetén az éves áramfogyasztás jelentős része a téli hónapokban jelentkezik, amikor pedig a napelemrendszer a legkisebb teljesítményt nyújtja a rövidebb nappalok és alacsonyabb besugárzási szög miatt. Persze ennek igazán a bruttó elszámolású rendszereknél lesz majd a pénztárcán is érezhető jelentősége. Emiatt is fontos a rendszer megfelelő méretezése.

Kujáni Péter hangsúlyozza, hogy a fenti példák csak tájékoztató jellegűek, mert minden épület fűtési hőigénye teljesen egyedi. Függ a falak vastagságától, anyagától, a szigeteléstől, a belmagasságtól, de még attól is, hogy napos vagy árnyékos helyen fekszik. Mielőtt bárki belevágna a villanyfűtés tervezésébe, érdemes szakemberrel felméretni a ház energetikai paramétereit. Egy ilyen dokumentum tartalmában hasonlít a lakáseladáskor kért energetikai tanúsítványhoz és pontosan megmondja, mekkora éves fűtési hőteljesítményre és éve fűtési energiaigényre van szükség.